Egy kis visszatekintés, a helyőrség múltja
Szabadszállás katonatörténete a régmúlt századokig nyúlik vissza, s szorosan fonódik Magyarország sorsfordulóihoz, szabadságharcaihoz.
A honvédség állandó jelenléte a településen 1951-ben a laktanya építés beindításával kezdődött, s folytatódott az egyes katonai szervezetek betelepedésével.
A Magyar Honvédség (1990.03.15-ig Magyar Néphadsereg) Szabadszálláson állomásozó szárazföldi, un. harcoló alakulatainak tematikus áttekintése a függelékben található.
Többféle fegyvernem és szakcsapat volt jelen a helyőrségben. Emléküket - az egykori ún. tiszti lakótelep parkjában emlékkövek őrzik.
A park déli oldalán Hunyadi Mátyás mellszobra, északi részén a Dunaújvárosi Vasmű ajándék oszlopa (stilizált békegalambbal a tetején) áll, köztük a tizenkét beremendi mészkőtömb és réztábla őrzi a helyőrség 53 éve alatt Szabadszálláson működő katonai szervezetek emlékét:
- MN 49. Lövészezred, majd Gépesített lövészezred 1951-1957
- MN 16. Rohamlöveg zászlóalj, majd ezred, majd Harckocsiezred 1951-1957
- MN 44. Tarackos tüzérezred, majd tüzérosztály 1951-1958
- MN 2. Felderítő zászlóalj 1952-1955
- MN 81. Híradózászlóalj 1952-1955
- MN 145. Harckocsiezred, majd MH 145. Önálló harckocsi dandár 1958-1989
- MN 104/2. Honi légvédelmi rakétaosztály 1960-1990
- MN 53. Gépkocsizó lövészezred, majd gépesített lövészezred 1962-1989
- MN Páncélos- és Gépjármű-technikai Kiképző Központ 1962-1991
- MN Gépjármű-technikai Tiszthelyettes és Szakmunkásképző Iskola, majd Gépjárműtechnikai Honvéd Szakközépiskola 1975-1998
- MH 52. Javítóezred, majd 52. Hunyadi Mátyás javítóezred 1991-1997
- MH Alföldi Kiképző Központ 1997-2004
A "BAKONY" fedőnévvel jelzett szervezési feladat - 1987.03.01-től - jelentős mértékben csökkentette és átrendezte a hadsereg békehadrendjét. Az át- és leszervezés miatt megnövekedett tároló hely kapacitásigény kielégítésére, a feleslegessé vált és kivont eszközök, anyagok elhelyezésére, kezelésére - többek között - a laktanya üresen maradt részeiben több tároló szervezet működött, így:
- az MH Páncélos- és Gépjármű-technikai Ellátó Központ 3. számú raktár,
- az MH Egészségügyi Anyagellátó Központ 4. számú raktár,
- az MH Kivont Eszköz Tároló,
- az MH Elektronikai Anyagi-technikai Ellátó Központ 3. számú raktár,
- az MH Műszaki-technikai Ellátó Központ raktárrészleg, és
- az MH Vegyivédelmi Anyagellátó Központ raktárrészleg.
Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés Magyarország számára is kötelező kvótákat írt elő az egyes harceszközök és az úgynevezett hasonló eszközök mennyiségi korlátozására. Ennek értelmében a „felesleges" eszközöket a rendszerből el kellett távolítani, eladással, megsemmisítéssel, lőtéri céltárggyá alakítással, vagy közszemlére tétellel (haditechnikai emlékké alakítással).
Szabadszálláson került kialakításra a Magyar Köztársaság 1. számú Csökkentési Hely, amelynek rendeltetése, a szerződési kötelezettségek teljesítésében való részvétel volt. Elsősorban a haditechnikai eszközök megsemmisítését végezték, de alakítottak át lőtéri céltárggyá is kivont, felesleges eszközt és részt vettek közszemlére tétellel/haditechnikai emlékké alakítással kapcsolatos feladatokban is.
Szabadszállás környezetében még katonai helyőrségek, létesítmények voltak Ercsi, Kalocsa, Kecskemét, kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Táborfalva.
Tervezték a Budapest Kelebia vasútvonal kettő sínpárra bővítését, a Dunaújvárost (új Duna hidat) és az M5-ös autópálya Kecskemét összekötő autóutat.
Maga a Laktanya 54 hektáron terül el, szélessége 537, hosszúsága 1.054 m. Jelenleg az önkormányzat kezeli. A helyőrség 437.735 légköbméter ingatlant 440 hektár és 4.363 négyzetméter földterületet kezelt.
A 90-es évektől az állomány döntő részt központi fűtéses épületben volt elhelyezve, ellátását korszerű étkezde, büfé, vegyesbolt, újságárus pavilon, csapatposta, távhívható postai telefonállomások, fodrászat, csapatorvosi rendelő biztosította. A pihenést, szórakozást sportpályák, tornasátor, konditermek, zártláncú televíziós hálózat, szolgálta. Egy időben 2.195 fő elhelyezése volt lehetséges.
Az objektumon belül és közelében rendelkezésre állt minden olyan kiképző létesítmény, amely a katonai alap és szakmai képzéshez szükséges volt. A lőtér volt az egyedüli, amely távoli bázisnak számított (50-55 km). A laktanya 59 tanterme 2.900 fő, három oktatóműhely épülete 323 munkahely, irodái 633 fő befogadására voltak alkalmasak. (további 26 tanterem, 251 irodai munkahely felújítás után lett volna hasznosítható)
A laktanya közelében - 16 épületben - 216 lakásos lakótelep, 135 férőhelyes nőtlen/nővérszálló állt rendelkezésre. (Ezeken felül 87 lakás és 40 nőtlenszálló férőhely karbantartás, felújítás után lett volna hasznosítható)
A Dunapataj melletti Szelidi-tó területén két faházas csapatpihenő állt a szabadszállási katonai szervezetek rendelkezésére. (A faházak felépítését, téliesítését, tavaszi felkészítését a hivatásos és polgári állomány végezte társadalmi munkában, ezért megbecsülte mindenki a létesítményt, mint saját keze munkáját.)
A laktanya saját vízellátással (3 mélyfúrású kút) és szennyvíztisztító teleppel rendelkezett, közművei a teljes helyőrség kiszolgálására voltak méretezve (laktanya, nőtlenszálló, helyőrségi klub és lakótelep).
Három konyhája (1989-ig) 5.000 adag étel elkészítését tette lehetővé (mozgósításkor tábori elhelyezési körülmények között további 2.000 főt is ki tudott szolgálni), továbbá 410 fő tiszti- és 945 fő legénységi étkezdei kapacitással rendelkezett. (a 90-es évek elejétől használatban egy 2000 adagos konyha, egy 190 férőhelyes tiszti- és egy 600 férőhelyes legénységi étkezde)
A két csapatgyengélkedő 8 kórtermében 63 fő fektetésére, 9 fő elkülönítésére, 40 fő egyidejű zuhanykabinos fürdetésére volt lehetőség, egészségügyi alapellátást, kiképzési foglalkozások egészségügyi biztosítását, fogászati ellátást (fogröntgennel együtt) nyújtott. (1989-től használatban egy gyengélkedő 4 kórteremmel, 30 férőhellyel, 3 fős elkülönítővel, 20 zuhanykabinnal)
A kerítésen belül 136.000 m2 tárolóterületen 2.056 jármű elhelyezésére volt lehetőség. A technikai kiszolgálásukat 4 nyári, 1 téli mosó, valamint egy technikai kiszolgáló állomás 6 eszköz/nap átbocsátásával tette lehetővé, valamint három javítóműhely 11 beállóval, 85 munkahellyel. (használaton kívül 2 nyári mosó)
A hadrendi változások következtében ebben az évezredben már csak az MH Alföldi Kiképző Központ működött a helyőrségben, de 2004 nyarától már ez a szervezet sem fogadott újoncokat felkészítésre.
2004. augusztus 31-én 09,00 órakor a Hunyadi Mátyás laktanyában az utolsó zászlólevonásra került sor, majd a Helyőrségi Klubban ismertetésre került a honvédelmi miniszter 66/2004. határozata, melynek értelmében
Szabadszállás 2004. december 31-ével megszűnt katonai helyőrség lenni!
Befejezésül talán helytálló Vörösmarty Mihály eposzának, a „Zalán futása" kezdő sorainak felemlítése
"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedül. Rajtad sűrű fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek."
Szabadszállás, 2013. november havában
Horváth Balázs István
Függelék: A helyőrség alakulatainak tematikus gyűjteménye
A képgalériában számos képet találsz a laktanyával kapcsolatban, illetve az alábbi élő linkeken szabadszállási gyökerű, vagy kötődéssel rendelkező, zömében volt katonák emlékeit találod:
-Kihalt laktanyák, Szabadszállás MN 7260 / MN 7038/MN 2067/MN6671
-Varga Imre képei a laktanyáról
-MN 7038 a facebook-on
-Egy érdekesség: a laktanya helye a középkorban
Itt szolgált katonák blogjai, képei:
