A településen 1951-ben kezdődött meg a laktanyaépítés és a katonai szervezetek betelepülése, a katonák, katonacsaládok jelenléte. A katonák természetesen idejük jelentős részét a kiképzéssel, az alkalmazásra való felkészüléssel töltötték, de szabadidejük értelmes, tartalmas eltöltésének elősegítése érdekében tennie kellett a Magyar Néphadsereg akkori vezetésének és 1952. december 1-én létrehozták Szabadszálláson a „Tiszti klub"-ot.

Találóan fogalmazta meg az akár a létrehozott klubra is vonatkoztatható igényt és követelményt Mucsi József A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelődés című tanulmányában: „A szabadidős művelődést úgy tekintem, mint az életmód szerves részét, amely hozzájárul a tiszti minőség, a hivatásrendiség, a tiszti etika kialakulásához, fejlődéséhez, a jellegadó állomány értékrendjének változásához."

A klubot a laktanyától két kilométerre, a vasútállomás mellett, egy, a nagyközség tulajdoná­ban lévő épületben hozták létre. Zártkörű intézményként működött, első vezetője Alapi László őrnagy volt és 12 fő alkalmazott segítette a klub munkáját. Az intézmény fő profilja a tiszti étkeztetés és a presszó üzemeltetése volt. Ebben az időszakban a hivatásos állomány még a faluban, családok­nál volt elszállásolva.

1964-ben új helyre, a strand mellé költözött a klub, lényegesen közelebb került a laktanyához, melynek igazgatója Pálfalvi Ferencné polgári alkalmazott lett. Az intézmény profilja bővült, de megszűnt az étkeztetés és a presszót külső üzemeltetővel működtették tovább. Zenés táncesteket, kirándulásokat, kár­tya partikat szerveztek.

Az intézmény továbbra is zártkörűen működött, a hivatásos állomány is csak belépőkártyával látogathatta. Az intézmény eredményes működését alapvetően a Magyar Néphadsereg finanszírozta. A hivatásos állomány és családtagjaik (mint igényjogosultak) a rendezvényeket díjtalanul látogathatták, de a lakosság nem igényjogosult része a meglévő belépő kártya mellé belépőjegyet is kellett, hogy vásároljon.

Nagy változás történt, amikor 1975-ben - Annus Antal helyőrség-parancsnoksága idején - felépült az impozáns, 4000 négyzetméteres Helyőrségi Művelődési Otthon közvet­lenül a laktanya szomszédságában, szemben a honvédségi lakóteleppel. Az építkezésből a tisztek, tiszthelyettesek és családtagjaik, Szabadszállás lakossága és civil szervezetek is ki­vették a részüket. Szabadszállás kulturális életének fellegvárává vált a Helyőrségi Művelődési Otthon. Színházi előadások, koncertek, ismeretterjesztő előadások sokasága került nagy sikerrel megrendezésre. Népszerűek voltak a családi rendezvények, közkedveltek voltak a különböző szakkörök művészeti csoportok. Az intézmény adott helyet az immár négy évtizedes múltra visszatekintő Egress Kis Lajos Néptánc Együttes működésének és nyert számtalan fesztiváldíjat Haránt Károly vezetésével.

Természetesen a Művelődési Otthon továbbra is alaprendeltetésként biztosította a helyőrség katonai szervezetei szolgálati- és esetenként kiképzési rendezvényeinek szükség szerinti lebonyolítását, valamint az időközben megalakult nyugdíjas klub működési feltételeit is.

Pálfalvi Ferencné 1985-ös nyugállományba vonulását követően Szászné Galuska Judit, majd Bujáki József lett a klub igaz­gatója folytatva a már jól bevált hagyományokat, majd 1987-szeptemberétől egészen a klub felszámolásáig Ivanits Györgyné vezette igazgatóként a klubot és felügyelte annak szakmai és fenntartási munkáját is.

1989 és 1991 között a helyőrségben működő négy katonai szervezet közül hármat felszámoltak, csökkent a katonák létszáma és ezzel párhuzamosan a katonacsaládok jelentős része új helyőrségbe költözött. Az intézmény vezetését a megcsappant érdeklődés és a lecsökkentett pénzügyi támogatás rákényszerítette, hogy létesítményei egy részét bérbe adja és helyet adjon az általuk szervezett „civil" rendezvényeknek. 1989-től az étterem és a presszó elsősorban a fiatalokat vonzó tömegrendezvények színhelye lett és megszűnt az étkeztetés is.

A honvédségi átszervezések a klub szervezetére is hatással voltak, csökkent a dolgozók száma, tovább csökkent a pénzügyi támogatás. A megmaradt csöppnyi létszám a felelősséget átérezve, fokozott figyelmet fordított a helyőrségben maradt katonacsaládok igényeinek kielégítésére. 1997-től új feladatként jelentkezett a katonai bevonulásokban való részvétel, megnövekedett a klubban megrendezett kiképzési foglalkozások száma is.

2000-ben a többi helyőrségi klubbal együtt a szabadszállásit is átvette a HM Kulturális Szolgáltató Kht.. A még működő katonai szervezettel, az MH Alföldi Kiképző Központtal kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően továbbra is helyet adott a bevonulással járó feladatoknak, a rendezvényeket tekintve pedig folytatták a jól bevált ha­gyományokat. Az egészséges életmódra nevelés ér­dekében előadássorozatokat tartottak a helyes táplálkozásról, a drog prevencióról, létrehoz­ták lelkész irányításával a mentálhigiénés klubot. Kialakítottak egy kondicionáló termet, korszerű eszközökkel, gyógytornász foglalkozott az arra rászorulókkal, a fiatalabb generációnak fitness torna nyújtott lehetőséget az egészséges életvitelhez.

Új művészeti csoportként Sőreginé Muladi Ildikó szakképzett tánctanár vezetésével mazsorett csoportot szerveztek és megkezdte működését a  jazz balett csoport is.

Az intézménynek erősödött a bevétel-orientáltsága. A rendezvények mindenki számára belépődíjasok lettek, de mind ez nem fedezte a kiadásokat. Szponzorok, támogatók, pályázatok elnyerésével lehetett a már jól működő hagyományokat folytatni. Az anyagi nehézségek eredményeként ekkor már nagy színházi előadásokat nem tudtak helyben szervezni, de a katonai szervezettel együttműködve autóbusz indításával minden hónapban más-más színház előadásaira vitték az érdeklődőket. Belföldi és külföldi kirándulásokat szerveztek.

2003 márciusában a klub felszámolásra került, annak ellenére, hogy a helyőrségben még működő katonai szervezetnek, a katonacsaládoknak továbbra is szüksége lett volna az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra.

A klub épületét Szabadszállás Város Önkormányzata kérésének megfelelően a Honvédelmi Minisztérium átadta a városnak, azzal, hogy helyet kell biztosítaniuk az MH AKK emlékszobájának, illetve az ott kiállított tárgyaknak.

A sors fintora, hogy a város a mai napig sem tudta hasznosítani az épületet és a megfelelő fenntartásáról sem tudott gondoskodni.

A művészeti csoportokat a városban működő József Attila Közösségi Ház átvette. Az emlékszoba berendezése jelenleg szétbontva, megfelelő elhelyezési feltételre vár.

Így ért véget egy impozáns, jobb sorsra érdemes kulturális létesítmény élete.

Élt 28 évet.....

Képgaléria

Szólj hozzá Név: E-mail címed: Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon Szöveg: Milyen nap van ma Magyarországon?